Ha egy édesanya szeretne szoptatni, és rendelkezésére állnak a hiteles, naprakész információk, illetve a támogató környezet, akkor minden esélye megvan rá, hogy sikerüljön a vágyott szoptatási célját elérnie. Az érett újszülött készen áll arra, hogy szopjon. Ha közvetlenül a megszületése után édesanyja fedetlen hasára helyezik, ahol zavartalan bőrkontaktusban eltölthet legalább egy, optimális esetben két órát (vagy még hosszabb időt), akkor arra is képes, hogy önállóan a mellhez kússzon és mellre tapadjon. Ebben a rövid időszakban a legerősebb a baba szopóreflexe. Kutatások szerint ha a születés után közvetlenül, ebben a háborítatlan aranyórá(k)ban megkezdődik a szoptatás, akkor valószínűbb, hogy a későbbiekben kevesebb probléma merül fel és hosszabb lesz a szoptatás időtartama.
Az igény szerinti szoptatás azt jelenti, hogy a baba minden alkalommal mellre kerülhet, amikor ő ezt jelzi, és minden szopási igényét az anyukája mellén élheti ki. A mama nem korlátozza sem a szoptatások gyakoriságát, sem a hosszát. Az igény szerinti szoptatás kizárja a cumi és a cumisüveg használatát. Fontos figyelni a baba jelzéseit és már a korai éhségjeleknél érdemes mellre tenni. Ezek: csukott szemek alatt a szemmozgás, a fej forgatása, végtagmozgások alvás közben, halk hangadás, nyelv nyújtogatása, öklöcskék szájhoz vitele, nyalogatása.
Az újszülött gyomra nagyon pici. Első napon nagyjából cseresznye méretű, harmadik nap akkora, mint egy dió, egy hetesen, mint egy sárgabarack. A megszületés után a kisbaba rendelkezésére áll a mellben a nagyon értékes kolosztrum (előtej), melynek kis mennyisége bőven elegendő a baba gyomrának. A tej mennyisége fokozatosan nő, de mivel az anyatej nagyon könnyen és gyorsan megemésztődik, így a kisbaba hamar újra éhes lehet. Emellett a szoptatás nem csak ételt és italt jelent a kicsi számára, megnyugtatja, ellazítja, elaltatja, biztosítja a testkontaktus iránti igényét, az anyukajával való kommunikációt, azaz egy pici baba számára kezdetben MINDENT jelent. Így arra számíthatsz, hogy valószínűleg a kisbabád sokkal többször fog mellre kéredzkedni a vártnál. Legalább naponta 8 szopás "elvárt", de a gyakorlat azt mutatja, inkább a napi 12 vagy akár még több alkalom a jellemző és normális.
A szoptatás nem csak evés és ivás a kisbaba számára, lehet, hogy az egyik alkalommal épp csak szomjas a baba vagy csak egy kis megnyugtatásra van szüksége, máskor pedig nagyon éhes. A mellben a nap első felében laktózban (tejcukorban) gazdagabb, hígabb, nagyobb mennyiségű tej termelődik, míg délután és este az anyatej zsírban gazdagabb, kalóriadúsabb, de kisebb volumenű. Ezekből is látható, hogy az egyes szopások mérése inkább félrevezető és sok anya számára rendkívül frusztráló is. A megfelelő tejbevitelről sokkal informatívabb a pelenkák száma. A baba 5 napos korától napi 5-6 erősen nedves pelenkát és legalább 3 székletet várunk, ami általában krémes és aranysárga színű, és egy "adag" minimum akkora, mint egy 200 forintos érme.
A kisbabák súlya a születést követően csökkenni kezd. Ez az úgynevezett élettani súlyesés normális esetben legkésőbb a 4. életnapon megáll és innentől a baba legalább napi 20 grammot gyarapszik. Hetente 150 gramm, havonta 600 gramm gyarapodás a legalább elvárható nagyjából 4 hónapos korig vagy a születési súly megduplázásáig. Sok szoptatott kisbaba akár 1-1,5 kg-ot is gyarapszik havonta, ami teljesen normális jelenség. Általában 4 hónapos kor környékén vagy a születési súly megkétszerezése után a súlygyarapodás megtorpan és havonta 300-400 gramm növekedés várható, majd a második félévben még jobban csökken a súlygyarapodás üteme.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész világra kiterjedő ajánlása értelmében a kisbaba életének első 6 hónapjában kizárólag anyatejre van szüksége. Ezt követően szükséges megkezdeni a hozzátáplálást, de optimális esetben a gyermek egyéves korában a táplálék kétharmad része anyatej és egyharmad része szilárd étel.
Megesik, hogy a szoptató anya olyan tanácsot kap, hogy fertőző betegség esetén ne szoptasson. Az igazság azonban az, hogy a szoptatás folytatása ilyenkor különösen fontos és még magas láz esetén sem indokolt a szoptatás felfüggesztése. Ha az anya megbetegszik, a szervezetében a kórokozóval szemben ellenanyagok termelődnek, melyek az anyatejbe is bejutnak és védik a kisbabát. Így előfordulhat, hogy a szoptatott gyermek egyáltalán nem, vagy csak enyhébb formában kapja el a betegséget. Ha egy édesanya bármilyen okból kifolyólag gyógyszeres kezelésre szorul, sok esetben vagy eltiltják a szoptatástól, illetve ha továbbra is szoptatni kíván, akkor nem írják fel a számára az adott gyógyszert. Jó tudni, hogy nagyon sok gyógyszer kompatibilis a szoptatással, amit a nemzetközi adatbázisokban (e-lactancia, Lactmed), valamint nyomtatott szakirodalomban is van lehetőség ellenőrizni.
Antropológiai vizsgálatok szerint az ember gyermek 2,5-7 éves kora között választódik el, a kisgyermekek nagy része 4-4,5 éves koráig befejezi a szopást. Az Egészségügyi Világszervezet a szoptatást legalább 2 éves korig, illetve azon túl is javasolja, ameddig az anya és gyermeke számára is komfortos.
A képalkotó vizsgálatok nem ellenjavalltak a szoptatás időszakában. Kontrasztanyagos vizsgálatok szintén végezhetők. A PET és egyes radioaktív izotópok nem javasoltak szoptatás alatt, ezek ellenőrizhetők az e-lactancia adatbázisban.
Ha a mell túltelítődik és a tej nem ürül ki vagy s sebes mellbimbón keresztül kórokozó jut be az emlőbe, mellgyulladás (mastitis) alakulhat ki, ami általában hirtelen jelentkező tünetekkel jár: magas láz, rossz közérzet, influenza-szerű tünetek, a mell vörös, forró, duzzadt. A tünetek enyhítésére nagyon fontos és a leghatékonyabb a szoptatás folytatása, ha ez nem lehetséges, akkor fejéssel kell eltávolítani a pangó tejet. A szoptatás vagy fejés minél gyakrabban történjen, minden alkalmat az érintett mellel kezdve. Segít ha a baba álla az érintett terület felé mutat, illetve jó lehet a négykézláb, a kisbaba fölé hajolva szoptatás is. A szoptatások előtt rövid ideig forró borogatás, két szoptatás között az ödéma csökkentésére hideg alkalmazása szintén hatékony. Pihenés, sok folyadék és szükség esetén fájdalomcsillapító bevehető: paracetamol, diclofenac vagy ibuprofen hatóanyag. Esetenként antibiotikum kezelés is szükséges, de a legtöbb baktérium ellenes szer összeegyeztethető a szoptatással.
A mellbimbó kisebesedését leggyakrabban az okozza, hogy a kisbaba nem megfelelő technikával szopik, így a legfontosabb ennek korrigálása. A sebet napi egyszer érdemes langyos, szappanos vízzel tisztítani, vagy használható tisztításra gyógyszertárban kapható fiziológiás sóoldat is. A lemosás után szabad levegőn hagyni kell megszáradni a melle(ke)t, ez gyorsítja a gyógyulást. Szoptatások után a baba nyálát lehet hagyni rászáradni a mellbimbóra és kevés anyatejjel kenegetve segíthető elő a gyógyulás. A tiszta lanolin szintén hasznos segítség, ha az édesanyának nincs gyapjúallergiája. Hámosító kenőcsök, krémek nem javasoltak. Ha a seb felülfertőződik, antibiotikumos kenőcs használata válhat szükségessé, de ez kompatibilis a szoptatással.
